Kérdés: Hogyan szárnyalhatja valaki túl az önengedékenységet, ami akadályozza a kötelesség teljesítését?

Sri Chinmoy: Próbáljuk meg nem használni azt a hatalmas, megvilágosodott szót, hogy túlszárnyalni, mikor az önengedékenységről beszélünk. Az önengedékenységnek szigorú büntetésre van szüksége. Az egón és a tudatlanságon túl kell lépnünk, a korlátozottságokat át kell alakítanunk. De az önengedékenység a durva fizikai tudatban keletkezik, és itt rendkívül szigorúnak kell lennünk magunkkal szemben. Mikor a gyermek valami rosszat tesz, az anya megbünteti őt. Nekünk is azt kell éreznünk, hogy ha önengedékenységet dédelgetünk, valami olyat teszünk, ami azonnali büntetést érdemel. Tudnunk kell, hogy az önengedékenység egyfajta bűncselekmény, amit a lelkünk ellen követünk el.

Mondhatod azt, hogy büntetéssel nem világosítod meg magad. De érezzük, hogy van valami, amit úgy hívnak, hogy fény, és van valami, amit úgy hívnak, hogy éjszaka. Az önengedékenység az éjszaka. Először el kell választanunk magunkat az éjszakától. Utána beléphetünk abba a szobába, ami bizonyos mértékig világos. Onnan átmehetünk abba a szobába, ami fényesebb, és onnan arra a helyre, ami teljesen fénybe borult.