Kérdés: Mi van előbb: a tökéletes engedelmesség vagy feltétel nélküli önátadás?

Sri Chinmoy: Engedelmesség főképp az elmében van, míg az önátadás az egész lényé. A feltétel nélküli önátadás az egész lényt felöleli: a törekvő szívet, a kutató elmét, a dinamikus életerőt, és a testet, mely teljesen maga után hagyta a levertséget. Amikor jön az önátadás, az pontosan olyan, mintha földre vetnénk magunkat a Legfelsőbb Lába előtt, mintha teljesen leborulnánk Isten Lába előtt. Ekkor nemcsak a fejünk, hanem az egész testünk is megérinti Szeretet Legfelsőbb Urunk végtelen Részvét Óceánját.

Azonban az engedelmesség főképp az elmére vonatkozik. Ha mondom, hogy tegyél meg valamit, mehetsz olyan lassan is, mint egy teknősbéka, vagy olyan gyorsan, mint egy szarvas. Nem számít, milyen gyorsan, milyen lelkesen, milyen készségesen mész, lényednek csak egyetlen egy része indul el: az elme. Az elme azzal a reménnyel indul, hogy örömet szerez Istennek, vagy örömet szerez a Mesternek. Azt mondja: „Ha nem megyek, a Mester elégedetlen lesz; Isten elégedetlen lesz.” Még ha gyorsan is mész, akár a saját akaratodból teszed azt, akár valamilyen kényszer hatására, egész lényedben mégse kapod meg az édesség spontán érzését. De amikor spontán módon átadod magad, minden testrészed, a 86.000 szubtilis idegszálad mindegyike — minden – elképzelhetetlen örömet nyújt neked.

Tudnunk kell, hogy az önátadás nem a rabszolga megadása az urának. Ez az önátadás a bölcsességből származik, annak felismeréséből, hogy Valaki többet tud, mint mi, ugyanakkor teljesen Sajátjának tart minket, és azt is akarja, hogy mi Őt tartsuk teljesen sajátunknak. A hatalmas óceán mindig sajátjának akarja igényelni a kicsiny cseppet. Ha a kicsiny cseppnek van egy kis intelligenciája, vagy egy kis bölcsessége, akkor az is sajátjaként fogja magának igényelni az óceánt, és azt mondja: „Az óceánná váltam.” Pontosan ugyanígy, ha feltétel nélkül át tudjuk adni magunkat, azonnal Szeretett Legfelsőbb Urunk nélkülözhetetlen részévé válunk. Ekkor semmiért sem vagyunk felelősek, mert amit teszünk vagy mondunk, az nem tőlünk jön; az a mi saját legmagasabb valóságunkból ered. Azt kérdezed, melyik van előbb. Ez az egyéntől függ. A feltétel nélküli önátadás, kétségtelenül magában foglalja a tökéletes engedelmességet; ha feltétel nélkül átadod magad, biztosa megjön a tökéletes engedelmesség. Azonban, ha tökéletes az engedelmességed, nem kapod meg automatikusan a feltétel nélküli önátadás eredményét, az édesség érzését. Énszerintem a feltétel nélküli önátadás sokkal fontosabb és értékesebb, mint az engedelmesség, még ha az engedelmesség tökéletes hiten is alapul. Az engedelmesség lehet készséges vagy lehet vonakodó, de a feltétel nélküli önátadás mindig jókedvű. A feltétel nélküli önátadásban azt mondjuk: „Használj futball labdaként. Olyan erősen rúgj belém, ahogyan kedved tartja, a jobb lábaddal vagy a bal lábaddal, ahogy csak akarod.” Amikor megvalósul a feltétel nélküli önátadás, akkor a kereső a Legfelsőbb tökéletes eszközévé válik.