Kérdés: Hogyan tartasz kapcsolatot velünk, miután elhagytad a tested?

Sri Chinmoy: Egy különleges telefonom lesz, telefonkezelőkkel. Most is van. Példa erre egy nagyon kedves történet, amelyet most elmesélek. 1951 körül Jyotish barátommal a ház előtt üldögéltünk Indiában. Nagyon szerettem Jyotisht, így kedvéért vállaltam a közvetítést. Üzenetet szeretett volna kapni hét-nyolc éve halott édesanyjától.

„Figyelj! Használom a telefonomat – mondtam. – Először egy üzenetet adok át tőled édesanyádnak, majd megkapom a választ, ami közvetlenül hozzád érkezik. Helyetted teszem fel a kérdést, de a választ majd te kapod.” Három kérdést tettem fel, és megérkeztek a válaszok, amitől Jyotish mélyen meghatódott. Először az ő lelkét, majd az enyémet küldtem az édesanyja lelkéhez. Ott beszélgettek, és innen tudta meg az üzeneteket.

Huszonöt éves lehetett Jyotish, amikor öt lány beleszeretett, de egyikükkel sem házasodott össze. Előző életükből hozott karmájuk miatt mindannyian egy hajószerencsétlenségben haltak meg. Ekkor Jyotish Burmában volt. Ez az öt lány szintén a lélek világában tartózkodott édesanyjával együtt.

Mondtam, hogy barátnőitől is hozok üzeneteket. „Honnan tudod, kik ők, ha nem mondom el a nevüket?” – kérdezte. „Belépek a lelkedbe, és majd elmondom a nevüket. Kérlek, mondd magadban a lányok nevét. Én mindegyiknek felteszek egy kérdést, te pedig megkapod a választ.” A barátom furfangos volt, gondolta, próbára tesz. Három esetben a valódi nevekre, a másik kettőnél teljesen más nevekre gondolt. Már éppen a rossz neveket akartam mondani, amikor Jyotish lelke elém állt, és elmondta az igazságot. A lelke megvédett. „Oh, az utolsó két névvel megpróbáltál becsapni” – mondtam, mire ő lábam elé borult.

Ezután az asramban megindult a pletyka, hogy hová ereszkedtünk le, merre jártunk, mit csináltunk azon a napon. Másnap Jyotish elmesélte egy közös barátunknak a történetet és kérdezte, elhiszi-e. „Talán berúgtál, ő is mindig részeg, csak a részeg emberek képesek ilyen dolgokra. Mi hasznod származik abból, ha tudsz a barátaidról?” Legbelül hitt a dologban, de külsőleg az ellenkezőjét mutatta.

Mikor meghalt egy tanítványom, mondtam kis unokaöccseinek, hogy beszélgethetünk vele a lélek világában úgy, mintha telefonon beszélnénk. Gondoltam, megteszem nekik ezt a csekélységet, de belső lényem figyelmeztetett, hogy nagyon megrémülnének és ez csak problémát okozna nekik, így nem tettem meg.