Kérdés: A pokol valóságos hely a vitális világban, vagy csak a tudat állapota?

Sri Chinmoy: Fizikai-mentális síkon a pokol egy létező hely. Ez egy olyan hely, amely a lélek tapasztalatszerzését szolgálja. Ha helytelen életet élsz, oda kell kerülnöd. Ott valódi szenvedés van, elképzelhetetlen gyötrelem. Különösen az öngyilkosok szenvedése keserves és gyötrelmes. Ez végtelenül rosszabb, mint olajban elevenen megsülni. A kínszenvedés, melyen az öngyilkosok keresztülmennek a finom fizikai és finom vitális világban, elképzelhetetlen, elviselhetetlen. Hosszú ideig nem születhetnek újra. Sőt, miután sok éven át pokolian szenvedtek a vitális világban és végre újraszületnek, sérültek, vakok, bénák, Down kórosok, és effélék lesznek. Ráadásul ez nem csak egy újraszületésre szól. Ha nem nyernek bocsánatot egy spirituális Mestertől vagy Isten Kegyelmétől, akkor ez még így megy jó néhány újraszületésen keresztül. Mindezeken felül, elejétől fogva zavart okoznak a családnak, melybe beleszületnek. Ha egy öngyilkos újraszületik és elmebeteg lesz, akkor komoly gondot okoz az egész családnak. Ezenkívül ezek a lelkek gyakran saját rossz karmájukat növelik, mivel ugyanazon az úton haladnak, és nem változnak. De ha ott van Isten Kegyelme, vagy közbenjár értük egy spirituális Mester, a lélek segítséget fog kapni.

Tehát amikor a durva fizikai tudatban vagy test-tudatban élünk, a pokol valóságos hely. De a legmagasabb spirituális szinten tudnunk kell, hogy a pokol, csakúgy, mint a Mennyország, egy tudati sík. Mind a Mennyország, mind a pokol az elmében kezdődik. Abban a pillanatban, amikor valami jóra gondolunk, amikor imádkozunk, meditálunk, és megpróbáljuk felajánlani a meditációból és imádságból nyert belső fényt, a Mennyországban kezdünk élni. Abban a másodpercben, amikor gonosznak gondolunk, bírálunk valakit, amikor helytelen gondolatokat táplálunk a másik ember iránt, a pokolba kerülünk. Mi hozzuk létre a Mennyországot, és mi hozzuk létre a poklot. Isteni gondolatainkkal hozzuk létre a Mennyországot, rossz, buta, istentelen gondolatainkkal teremtjük a poklot magunkban. Mennyország és pokol egyaránt a tudat állapotai mélyen önmagunkban. Mikor magunkba szállunk, látjuk, hogy a teljes univerzum bennünk van. Fizikai testünkben található a finom test, és a finom testben, a szívben találjuk meg a lélek létét. Ekkor, ha onnan mélyre, legbelülre megyünk, megpillanthatjuk a teljes univerzumot.