Inoue úr: Végül, Sri Chinmoy, Ön szerint mi a legtermészetesebb vagy a legjobb életmód? Mezőgazdasági területen dolgoztam, de most irodában kell koordinálnom projekteket. Szomorú vagyok, mivel úgy gondolom, talán az a tiszta élet, ha kint vagyunk a mezőn és mezőgazdasági munkát végzünk.

Sri Chinmoy: Amikor a mezőn dolgozott, a Természet Anyától kapott áldásokat. Abban az időben örömet kapott, és csak önmagának szerzett örömet. Most, hogy projekteket szervez és koordinál, sok emberrel áll kapcsolatban, és sok embernek nyújt bölcsességet és örömet. Amikor mezőgazdasági munkás volt, korlátozott volt; csak a csoportjáért végzett dolgokat. Most az összes csoportnak segít; tanácsot ad és segít a kórházban dolgozó személynek, és a mezőn dolgozó személynek is; segít annak az embernek, aki valamit épít, és annak az embernek is, aki szegényekkel foglalkozik. Azt kell éreznie, hogy olyan, mint egy fa, sok gyümölccsel. Egy ember elveszi a gyümölcsét, és szétosztja a kórházban; valaki más elveszi a gyümölcsét, és megeszi azt a mezőn. Tehát ön a forrás, amely sokféleképpen segít sok embernek.

Amikor fiatal voltam, órákig és órákig és órákig imádkoztam és meditáltam. Most több ezer tanítványom van a világ minden tájáról, és nincs időm órákig és órákig imádkozni és meditálni. Korábban Isten azt akarta, hogy tegyek egy dolgot magamért; de most Isten azt akarja, hogy sok emberrel érintkezzek, és ajánljam fel nekik, amit Ő adott nekem. Korábban azért imádkoztam Istenhez, hogy emeljen fel, fel, fel. Most Isten azt mondja: „Azt akarom, hogy terjeszd a Szeretetemet, Jóindulatomat, Áldásaimat.” Ezért Japánba, Németországba, Franciaországba és sok más helyre utazom, Isten parancsolatát követve. És vidáman teszem, mert tudom, hogy ez az Ő Akarata.

Hasonlóképpen, ugyanaz a Személy, aki korábban azt akarta, hogy kedvére egyedül dolgozzon a mezőn, most azt kéri, hogy tanácsot adjon ennek a személynek és annak a személynek. Az előző munkája jó volt, de az leginkább önmagáért volt – ugyanúgy, mint az én életem, amikor Indiában imádkoztam és meditáltam. De a jelenlegi munkája sokkal fontosabb, mert egyszerre sok embernek igyekszik segíteni. Korábban Isten azt kérte, hogy dolgozzon a nappalijában, és nagyon boldog volt. Most azt kéri, dolgozzon a konyhában, és készítsen nagyon finom ételt, és adja azt oda sok embernek, hogy megerősödhessenek és Őt is szolgálhassák.

Mindent, amire megkérik, jókedvűen kell tennie. Akkor okozza a legnagyobb örömet Istennek. Először Isten azt akarta, hogy Japánban éljen. Most elhozta a Fidzsi-szigetekre. Néhány év múlva elküldheti egy más helyre, hogy szolgálja Őt. Bárhová is megy, boldognak kell lennie. Ne gondolja azt: „Ó, Japánban annyi barátom és rokonom volt. Ott nagyon boldog voltam, de itt nincs barátom.” Nem, érezze azt, hogy Japánban azért volt boldog, mert szolgálta az ottani barátait, és itt azért lesz boldog, mert szolgálni fogja azokat a barátait, akiket itt szerez. Ilyen módon, az emberiség különböző módon történő szolgálatával, szolgálatával és szolgálatával ön jó és tökéletes lesz.