Kérdés: Szeretnénk egy kicsit többet hallani arról, hogy mi alapján döntött úgy, hogy eljön Nyugatra.
Sri Chinmoy: Számomra nincs India, sem Amerika, sem Európa; csak Isten Háza, Isten Kastélya, Isten Palotája létezik. Egyik pillanatban Isten arra kér, hogy maradjak és dolgozzak Házának egy adott szobájában, amelyet Amerikának hívnak. A következő pillanatban könnyen mondhatja azt, hogy menjek és dolgozzak egy másik szobában, amelyet Indiának hívnak. Az utána következő pillanatban megparancsolhatja, hogy menjek és dolgozzak Angliában vagy Németországban vagy más helyen. Feladatom az, hogy minden pillanatban vidáman, készségesen és szívesen fogadjam el a Parancsát. Csak az a feladatom, hogy a Lábainál legyek, és feltétel nélkül átadjam Neki a létezésemet.Nem azért engedelmeskedek Istennek, mert attól félek, hogy megbüntet, ha engedetlen vagyok. Nem, azért hallgatok Isten Parancsaira, mert szeretem Istent. Szeretet-aspektusa úgy vonz Maga felé, mint egy mágnes. Ha Isten arra kér, hogy menjek valahova dolgozni Érte, akkor szeretetből megyek. Számomra Isten azért Isten, mert Ő teljes Szeretet, és nem azért, mert teljes Hatalom. Isten Hatalom-aspektusa nem varázsol el engem. Mi lehet hatalmasabb, mint maga a Szeretet? Az emberek mindig a hatalmat tartják fontosnak. De amikor elfogadjuk a spirituális életet, rájövünk, hogy a szeretet hatalma az, amire szükségünk van.
Tehát számomra nincs India és nincs Amerika. Számomra csak egy dolog létezik: Isten Parancsa. Amikor imádkozom és meditálok, a szívem legmélyebb zugaiban megkapom ezt a Parancsot vagy Üzenetet. Aztán boldogan, vidáman, készségesen és ami a legfontosabb, feltétel nélkül megpróbálok szolgálatára lenni Legfelsőbb Uramnak. Csak akkor, ha feltétel nélkül szolgáljuk Istent, teljesedhetünk be valóban. Nem számít, hogy mink van, nem számít, mivé fejlődünk, nem számít, mivé válunk, soha nem lehetünk elégedettek, hacsak és amíg nem vagyunk képesek szeretni Istent és feltétel nélkül szolgálni Istent.
Önök fizikailag Hawaiiban vannak, de Isten azt kéri, hogy innen szolgálják az egész világot. Az én esetemben is, én fizikailag New York-ban vagyok; de szellemileg, törekvésem folytán nem korlátozódom New York-ra. A törekvés mindenhova elvisz. Amikor a törekvés világában élünk, akkor mindenhol vagyunk. De amikor a vágy világában élünk, akkor sehol sem vagyunk, mert a vágy mindig megköt és korlátoz minket.
Amikor születtem, akkor az én egész világom az apám és az anyám volt. Aztán, amikor egy kicsit idősebb lettem, az apró falum volt az egész világom. Aztán a városom, a tartományom és az országom vált az egész világommá. Minden alkalommal, amikor egyre tudatosabbá váltam vagy fejlődtem, a tudatom kibővült. Ha most azt kérdezi tőlem: „Hol él?”, a bennem lévő emberi azt fogja mondani: „New Yorkban élek.” De a bennem lévő isteni ezt mondja: „Nem, a törekvő emberiség szívében élek. Az igazi otthonom a spirituális testvéreim szívében van, éppúgy, ahogyan ők is a szívemben élnek.”