Rendfőnöknő: Holnap, meg fogja látogatni Szövetségi Tanácsosunkat, Flavio Cottit. Utolsó kérdésként szeretném megtudni, hogy magánemberként vagy spirituális vezetőként megy-e oda.

Sri Chinmoy: Nem spirituális vezetőként megyek oda. A béke tanulója vagyok. Bárhová megyek, megpróbálom felajánlani azokat a tanulságokat, amelyeket imámból és meditációmból tanultam. Az igazság keresőjeként és Isten szeretőjeként megyek oda. Mivel imádkozom és meditálok, szeretnék vele imádkozni és meditálni a világbékéért.

Nagyon hálás vagyok önnek, Rendfőnöknő, hogy engedélyezte, hogy itt lehessek. Huszonhárom évvel ezelőtt ellátogattam egy Puerto Rico-i kápolnába. Néhány Nővér meglátott, zavart lett, és mérges, hogy egy hindu van a kápolnájukban. Mentek és hívták a Rendfőnöknőt. Ő először dühös lett, hogy egy hindu bejött a kápolnába, de mikor látta, hogy összekulcsolt kézzel imádkozom a Krisztus képe előtt, azt mondta: „Ennek az embernek odaadása van a mi Urunk iránt. Bocsássunk meg neki.” Aztán azt mondta nekem: „Soha, soha többé nem szabad erre a helyre jönnie, mert ön hindu.”

Nézzen szívének a nagylelkűségére. Ön kereszténynek született, én pedig hindunak, mégis helyet adott nekem a szívében. Meghívott ide, hogy felajánljam jámbor szolgálatomat. Látja, hogyan halad a világ! Egy Rendfőnöknő megdorgált és megsértett, ön pedig arra kért, hogy ajánljam fel lélekteli imáimat. Így haladunk előre, és szerzünk örömet Mennyei Atyánknak.