Kérdés: Szeretném tudni a véleményét Jézus Krisztusról.

Sri Chinmoy: A legnagyobb szeretetet és odaadást érzem a Megváltó Krisztus iránt. Az Atya a Mennyben van, a Fiú pedig, aki az emberiséget képviseli, a földön. A Fiú ugyanakkor azt mondta: „Én és az Atyám egyek vagyunk.” Tehát abban a pillanatban, amikor a Krisztus tudata az emberiséggel van, ő a Fiú; a következő pillanatban pedig, amikor a Krisztus eggyé válik Atyjával, ő az Abszolút Atya – a mindenható Isten, aki a Mindenség Ura.

Indiai vagyok, de ugyanaz az Istenem, mint önöknek. Ő nem Svájc vagy India Istene, hanem a világmindenség Ura. Tehát amikor a Megváltó Krisztus elválaszthatatlanul eggyé válik a mindenható Istennel, akkor ő nem más, mint az én Atyám a Mennyben, és az imám meg a meditációm – mint mindenki másé – hozzá szállnak fel. Viszont amikor egy az emberiséggel, amikor velünk imádkozik és meditál, és arra tanít minket, hogyan nőjünk bele saját legmagasabb isteniségünkbe, akkor úgy érzem, olyan, mint egy testvér, aki felemel engem az Atyához. De amikor a legmagasabb tudatában van – elválaszthatatlanul egy a mindenható, mindentudó, mindenütt jelenlévő Legfelsőbbel –, akkor úgy érzem, hogy ő a világmindenség Ura.

A saját tudatomtól függ, hogy hogyan közelítek hozzá: úgy, mint aki 33 évig élt a földön, vagy mint aki az egész Örökkévalóságon keresztül létezik. Ebben a pillanatban óriási örömömre szolgál, amikor a Fiúnak vallom őt, és úgy érzem, eggyé vált a síró emberiséggel. A következő pillanatban az szolgál óriási örömömre, hogy a világegyetem Uraként tekinthetem őt, elválaszthatatlanul egynek az Atyával.