Boldogság

Ha minden nap a teljes odaadás és önátadás tárgyává tesszük magunkat, az a boldogság legmagasabb formája. A boldogság akkor jön, amikor az „én és enyém” és a „te és tiéd” örökre elhagynak bennünket. Csak akkor jöhet a boldogság, amikor azt tudjuk mondani, hogy Isten a miénk, és mi Istené vagyunk. Majd amikor érezzük, hogy Isten bennünk és rajtunk keresztül nyilvánul meg, még boldogabbak leszünk. És végül, amikor úgy érezzük, hogy azért létezünk, hogy örömet szerezzünk Istennek, és csakis Istennek, amikor úgy érezzük, hogy csak azért jöttünk a világra, hogy örömet szerezzünk Istennek, akkor felvirrad a legnagyobb boldogság odaadó és önátadó szívünkben.