Kérdés: Ha valaki különleges képességgel van megáldva, vajon lelke kezdettől fogva megkapta ezt a lehetőséget, vagy sok életen keresztül igyekezett megszerezni, míg végül elérte?

Sri Chinmoy: Adottságai mindenkinek vannak, akárcsak egy marék agyagnak. Amikor az egyik fazekas formázza a fazekat, az csodálatos lesz, amikor pedig egy másik fazekas készít egy edényt, az bizony nem lesz annyira szép. Pedig az anyaga mindkét cserépnek ugyanaz az agyag. Szellemben hasonlóképpen mindannyian egyek vagyunk. De ha az első fazekas formázza azt feltehetjük a kérdést: „Ez a kézműves hogyan formázta ezt a fazekat ilyen széppé?” Nos, van valami ebben a különös emberben, amit tudatos törekvésnek nevezünk. Minden más tekintetben az én lényegem, a te lényeged, mindenki lényege ugyanaz marad. De mialatt ez a fazekas formáz, van benne valami, ami lehetőséget ad neki arra, hogy valami különlegeset, páratlant alkosson.

Így nem helyes az a kijelentés, hogy az egyéni képesség kezdettől fogva adva volt. Nem! Minden egyes személynek megadatott egy nagyon behatárolt szabadság, amelyet a teremtés kezdetekor megkapott. Ez a szabadság lehetőséget jelent. Van, aki a spirituális életre használja, más a zenére, megint más a költészetre és így tovább. Néhányan nem élnek vele, semmire sem használják. De a lehetőség mindaddig nem válhat valósággá, amíg birtokosa a felszínre nem hozza, és ki nem bontakoztatja.