Kérdés: Hallott már arról a fajta spirituális pszichológiáról, ahol az emberek megpróbálják felszínre hozni feltételezett rossz tulajdonságaikat, és megszabadulni azoktól, melynek végeredményeként úgymond „tiszta” emberré válnak, és megszabadulnak a személyes hiányosságoktól?

Spirituális életünkben állandóan a negatív gondolkodással, a természetben a negatív tulajdonságokkal küzdünk. De ha állandóan a negatív erőkkel, a bennünk rejlő sötét tulajdonságokkal foglalkozunk, akkor nem tudunk a Fény felé futni. Ha az edény tele van mocsokkal, ki kell ürítenünk, és fel kell töltenünk isteni dolgokkal.

A bennünk lévő apró edényt tisztán és üresen kell tartanunk, hogy minden nap fel tudjuk tölteni Fénnyel. De mi fog történni, ha állandóan felássuk a sarat, és nem fordítunk figyelmet arra, hogy Fénnyel töltsük fel magunkat? Miután felástuk azt a mérhetetlen mennyiségű sarat, amit tudatos elménk rejt, tovább haladunk a tudatalatti majd a tudattalan mezejére. Végül meglátjuk, hogy mik voltunk három vagy négyezer évvel ezelőtt. Egy állatot fogunk látni, vagy egy fát, vagy éppen egy darab tömör követ. Mi hasznunk származik ebből? Ha el akarunk jutni gonosz, sötét, erkölcstelen elképzeléseink és tetteink forrásához, akkor magánál a romlásnak és tökéletlenségnek a forrásánál kötünk ki. Nagyon óvatosnak kell lennünk ebből a szempontból.

Lehet, hogy nem tudom mit jelent a „szcientológia” kifejezés, de a magyarázatodból úgy gondolom, hogy a spiritualitás magában foglalja azt. Ez azt jelenti, ha fontos számodra törekvés, úgyis automatikusan elutasítod azt, amit el kell utasítanod, és átalakul mindaz, ami átalakításra szorul.