Kérdés: Ezek a vitális lények félnek a transzcendentális képedtől? És el lehetne őket űzni vele, ha mondjuk, megtámadnának, amikor megyünk az utcán?

Sri Chinmoy: Higgyétek el nekem, hogyha meglátják a transzcendentális képemet, és ha az akkor éppen hat, akkor megijednek. A gond az, hogy ilyenkor nem gondolsz a transzcendentális képemre. Amikor megtámadnak, úgy megijedsz, hogy a kép eszedbe sem jut. De ha az áldozat éppen fényt kap a transzcendentális képtől, akkor a támadók rettenetesen megijednek, és távozni kényszerülnek. Az erők csak akkor mennek el, hogyha az adott személy fényt fogad. Ha ott van a transzcendentális képem, és olyan valaki látja, aki semmilyen tekintetben sem tanítványom, és ha nem törődik velem, akkor az csak egy kép. Nem fog fényt kapni tőle, és az erők nem rettennek vissza.

Ha valaki ezeknek az erőknek az áldozatául esik, és egy közönséges képet mutatsz neki, még ha van is hite abban a képben, az mégsem képes őt megvédeni. Először is az illetőnek nem lesz elég erős hite a képben, ha az nem a transzcendentális képem maga. Másodszor, még ha hisz is abban a képben, abból nem árad az isteniség. A fény védelmező hatalma sajátos módon hat. Ebben a székben is van lélek, meg az én testemben is van lélek. De nagy különbség van aközött a lélek között, amely az én testemben van, és a szék lelke között. Igaz, hogy a répában is ott van Isten, meg a ceruzában is. De vajon mennyi isteniség van abban a répában vagy abban a ceruzában? Ha az áldozat ránéz a transzcendentális képre, és képes abból átvenni valamit, a vitális lénynek távoznia kell. Rettenetesen megijed attól a fénytől és hatalomtól, ami a képből az áldozatba áramlik.

Az erők támadnak, de mindig ott a védelem. A legjobb, amit tehetsz, ha reggel, amikor imádkozol és meditálsz, első dologként a védelemre gondolsz.