Küzdelem a vitális világban¹

Ma megkértem Ramesht és Rakhalt, hogy méltassák egymást olyan okból, ami teljesen felülmúlja a képzeleteteket. Minden embernek vannak mentális lényei, vitális lényei, mindenfajta lényei. A fizikai síkon az egymásról való jó véleményük teljesen őszinte. Amit Ramesh mond Rakhalról, és amit Rakhal mond Rameshről, az igaz. De a tudattalan vitálisban olyan dolgok történnek, melyeknek lehet, hogy nincsenek tudatában, és bizonyos értelemben nem felelősek értük. Ramesh nem tud semmit a vitálisáról; Rakhal sem tud semmit a vitálisáról. De ezek a dolgok valósak a tudatalatti világban.

Nos, nem akarom ezt a két fiút elkedvetleníteni és elbátortalanítani azzal, amit mondani fogok, de ma reggel 4:20 körül, négy percen keresztül döbbenetes harcot vívtak a vitális világban. Olyan szörnyű küzdelem volt, hogy nem küldhettem oda csupán az egyik belső lényemet, hogy rendezze a viszályukat; személyesen kellett odamennem a lelkemmel. Ha a tanítványaim vitálisa és fizikaija fékezhetetlenné válik, akkor mit tehetek? A tanítványaim olyanok, mint a gyermekeim; ők a szívem tulajdonai. A tanulóknak az a dolguk, hogy a tanítóra hallgassanak, de ha a tanulók nem hallgatnak rá, akkor a tanító szenved.

Rakhal kezdte el, és aztán Ramesh védekezni kezdett. De miután megvédte magát, Ramesh vitális lénye rájött, hogy erősebb lett, és ezért szintén elkezdett támadni. Ez így ment három vagy négy percig. Nem fogom soha elárulni az okokat; csak a jelenetet mondom el nektek. Nem csak Ramesh és Rakhal harcol; szinte mindenki harcolt már. Amíg lelketek megvilágosodása nincs teljesen előtérbe hozva, természetes, hogy ilyen dolgok történnek.

Ramesh és Rakhal egymás ellen harcolnak ebben a másik világban, de ha egy spirituális Mester vagy a saját lelkük érettsége nem vet véget a harcnak, akkor a tudatalatti síkon a vitális lényeik hatalmas erőhöz jutnak. Ez az erő sajnos valami szörnyű dolgot akar tenni. Az az erő, melyet a vitálisban az egymással való küzdelemből nyerünk, olyan, mint a bokszolók és birkózók által szerzett erő. Azt gondolhatjátok, hogy kifárasztják magukat, és ártanak egymásnak, de amikor birkóznak, bizonyos szempontból valójában megerősödnek. Ez olyan, mint egy vad elefánt ereje, és ez a vitális tulajdona. Az egyikük végül erősebb lesz a másiknál, és legyőzi a másikat, de mindketten megerősödnek a tudatalatti síkon.

Ez megtörténhet férj és feleség között is. Nem arról van szó, hogy mindig ez történik, amikor megáldom a férjet és a feleséget, de előfordul, és sok-sok alkalommal megtörtént – több százszor. Külsőleg, ha nagyra értékelem a férjet valamiért, a feleség arca rögtön boldogságot mutat felém, mintha egy lenne a férje teljesítményével. De öt perc múlva így érez: „Hasznavehetetlen vagyok.” Nem volt ott az azonosulás; csak egy mosoly. És fordítva, amikor a feleség tesz valamit, és én nagyra értékelem őt, mert rendkívül jól csinálta, akkor a férj nagyon boldognak tűnik, és azt érezteti velem, hogy ez az ő sikere is. De öt perc múlva miért mond a férj csendben sok istentelen dolgot, és miért vannak istentelen érzései önmagát illetően? Ha a férj nagyon gyorsan fejlődik, akkor a feleség kezdi őt lefelé húzni; ha a feleség fejlődik nagyon jól, a férj lesz irigy. Ez olyan, mint egy emelőcsiga, közöttük kell állnom, és az alacsonyabb oldalt felfelé kell húznom a részvétemmel.

Néha sok vitális lény harcol együtt. Kezdődhet két személy közötti küzdelemként, és aztán a barátaik melléjük állnak, mivel a vitális síkon tudnak róla, ha két ember harcol. Néha, amikor nagyon komoly a helyzet, eltart öt vagy tíz percig. Majd másnap, ha a kora reggeli meditációd nem volt túl jó, és nem küzdötted le a rosszindulatot, ha meglátod az illetőt, akivel harcoltál, akkor automatikusan hatalmas ingerültséget fogsz érezni. Azt kérdezed majd: „Miért vagyok ingerült? Miért lettem mérges? Mi történt velem?” Visszatekintesz majd az elmédben, és azt látod, hogy három hónapja nem volt egy rossz szavad sem az illető ellen. De a vitális konfliktus az, ami még megmaradt a tudatodban. Ha jól meditáltál a küzdelem után, ha csodálatos volt a kora reggeli meditációd, akkor az, ami a vitális világban történt, teljesen törlődik a tudatodból.

Néha az egyik vagy mindkét lélek belép a szituációba, és fényt visz a szituációba. Ez olyan, mint amikor két, különböző családokból származó fiatal fiú verekszik, és aztán jön az egyik gyerek anyja és apja, és megállítja őket. Az anya vagy megfenyegeti a gyerekeket, vagy mond nekik valami kedveset, és azt mondja nekik, hogy a verekedés nagyon rossz, így hát abbahagyják. Ez történik, amikor a lelkek belépnek a szituációba.

Néha az egyén nem csak más ellen harcol. Az erő és energia, melyet a vitálisban, a tudatalatti síkon szerez, olyan vak, hogy néha maga az egyén ellen küzd – a lelke lehetőségei, a szíve lehetőségei ellen. A vitális lényed erőt gyűjthet, miközben a szíved nagyon őszintén és odaadóan törekszik. Majd amikor a legodaadóbban és leglélekteljesebben próbálsz meditálni, hirtelen hatalmas támadás érhet, vagy hatalmas ellenállást érezhetsz. Ez az istentelen erő jöhet, és saját törekvésed útjába állhat. Ezt mondod majd: „Honnan jön ez az új akadály? Nem ül mellettem senki; nem húzza le senki a tudatomat.” De az akadály erről a másik síkról jön, a saját vitális síkodról, a saját tudatalattidból, és ennek egyáltalán nem vagy tudatában. Sokszor panaszkodtok, hogy nem tudjátok az okát, miért nem tudtok meditálni, de ez azért van, mert valami történt a vitális síkon, és a vitális nem hagy benneteket meditálni.

Habár lehet, hogy öntudatlanul jóindulatúak vagytok, ha tudatosan küldtök jóakaratot másoknak, akkor sosem fogtok egymásra támadni a vitális síkon. Tehát azt szeretném mondani, hogy mielőtt elalszotok, egy percig gondoljatok minden spirituális testvéretekre. Nem tudtok egyenként gondolni rájuk, csak imádkozzatok így a Legfelsőbbhöz: „Kérlek, adj nekem jóindulatot minden spirituális testvérem iránt.” Ez az ima egy pillanatig tart. Majd végül kiterjeszthetitek, hogy magába foglalja az egész világot. Ha ilyen módon tudatosan jóakaratot küldtök, mindig szeretni fogjátok testvéreiteket, és ez jelentősen segíteni fogja a spirituális életeteket.

Lehet, hogy nagyon jól meditálunk, de ami a vitálisunkat illeti, sok olyan dolog történik, melynek külsőleg nem vagyunk tudatában. Bizonyos mértékben felelősséget kell vállalnunk ezekért a dolgokért, mivel a fizikait, a vitálist, a mentálist, és mindent, amink van, a sajátunknak tartjuk. Arra kell törekednünk, hogy átalakítsuk lényünk minden részét.

Rakhal, bocsáss meg nekem. Ramesh, bocsáss meg nekem. Kérlek, higgyétek el nekem, hogy egyáltalán nem próbáltalak zavarba hozni titeket. Csak azt szeretném mondani, hogy ilyen dolgok történnek a vitális világban. Itt van rá a bizonyíték. Látod, Ramesh, hogy te elismerően beszélsz Rakhalról. És te, Rakhal, elismerően beszélsz Rameshről. Amit mondtok, az teljesen igaz, de van egy másik világ, amit vitális világnak hívnak. Ez a világ szintén egy valóságos világ, és ebben a másik világban másfajta dolgok történnek. Nem akarlak elbátortalanítani benneteket. De azt mondom nektek – mindannyiótoknak – hogy legyetek tudatában a vitálisnak.