Kérdés: Amikor lejönnek, értékelik ezek a lelkek külső tevékenységeidet?

Sri Chinmoy: Mindenféle tevékenységben részt veszek, ami zavarba hozza ezen lelkek némelyikét. Erre-arra lebegnek, és próbálnak a spiritualitáson kívüli tevékenységeimtől örömet nyerni. Lelkek ezrei, akik nem öltöttek még testet, belső örömet és hasznot kapnak művészetemtől, költészetemtől és egyéb tevékenységeimtől, míg azon lelkek közül, akik testet öltöttek, alig néhányan látják külsőleg hasznát tevékenységeimnek.

Ha alaposan megvizsgálom az emberi elmét – és néha nem csak egy elmét látok, hanem egyszerre több ezer elmét –, akkor azt látom, hogy még egy elme is alig reagál külső tevékenységeimre. Ezeknek az embereknek a lelke kétségbeesetten próbálják a lény többi részét válaszra késztetni, mert a lélek döntött úgy, hogy ilyenfajta elméje legyen. De a test, a vitális, az elme és a szív nem mindig hallgat a lélekre.

Egy anya több gyermeket is szülhet, végül azonban mindegyik élni fog a szabadságával és függetlenségével. A testnek, a vitálisnak, az elmének és a szívnek ugyanígy van egy egyénisége. Olyanok, mint egy szilárd képződmény, és nagyon erősek lehetnek. Amikor fejletlenek, mint a kisgyerekek, akkor hallgatnak a szülőjükre, a lélekre. De amikor kicsit idősebbek lesznek, talán egyáltalán nem fognak hallgatni rá.

Hozhatok még egy példát. Néha az irodavezető nagyon elégedett az új munkatársaival. De néhány év múlva azt látja, hogy a dolgozók egyáltalán nem hallgatnak rá. Hasonlóképpen, a lélek az elején annyira örülhet, hogy megkapta ezt a különleges testet, vitálist és elmét. Ezután – a tudatlanság, a kísértés és más rossz erők miatt – jön az engedetlenség, és a lélek szomorú és boldogtalan lesz.

Bizonyos személyek, amikor elkezdik a spirituális életet, bár egyetemi végzettséggel rendelkeznek, megpróbálják figyelmen kívül hagyni az elmét vagy megszabadulni tőle. Csak a szívben akarnak maradni, hogy a leggyorsabban haladhassanak. Egyáltalán nem törődnek az elme megvilágosításával. Aztán tizenöt vagy húsz év után azt mondják: "Miért váltunk meg tőle?" Ugyanazt az elmét, melyet korábban félretettek, most tudatosan fejleszteni akarják. Így elkezdik az elmét táplálni, a lélek pedig rettenetesen szenved.

Mielőtt elkezdted a spirituális életet, tizennyolc vagy húsz évig élvezted a szabadságot. Ez a szabadság nem tett boldoggá, ezért úgy döntöttél, megpróbálsz egy másfajta szabadságot. Ahelyett, hogy az elmédre vagy a vitálisodra hallgattál volna, úgy döntöttél, a szívedre és a lelkedre hallgatsz. Ha úgy érzed, te senkire sem hallgatsz, csak önmagadat csapod be. Vagy a lelkedre hallgatsz, vagy az elmédre, vitálisodra és fizikai részedre hallgatsz. Azt mondani: "Én vagyok az, aki döntést hoz", nevetséges! Te a tested, a vitálisod, az elméd, a szíved és a lelked vagy, és a döntéseidet lényednek ezek közül egy vagy több része hozza meg. Csak lehet, nem vagy tudatában ennek, mert a meditációd nem elég mély ahhoz, hogy meglásd, belső döntéseid honnan erednek.