Kérdés: Úgy érzem, hogy az irántad érzett szeretetem valójában a Kegyelem ajándéka. Mivel a Kegyelem nem feltételes, hogyan dönti el a Legfelsőbb, kinek adja meg a Kegyelmet?

Sri Chinmoy: A hétköznapi emberi életben mindig minden feltételes: ha adsz nekem valamit, akkor én is adok neked valamit. Adnod kell nekem tíz dollárt, és akkor majd én is adok neked egy dollárt. Vagy tíz dollárt adok neked, ha te egy dollárt adsz nekem. Mindig vannak feltételek, feltételek, feltételek.

Amikor a Legfelsőbb ad valamit, feltétel nélkül adja, és nem vár el semmit cserébe. De ha bölcs vagy, akkor te is odaadod Neki, amid van és ami vagy. Ha nem adod oda, amid van és ami vagy, akkor nem leszel képes fogadni Tőle. A végtelen óceán mindig készen áll arra, hogy mindent megadjon – amije van és ami ő maga – a cseppnek, hogy a csepp eggyé válhasson vele. De ha a csepp nem adja oda szintén magát az óceánnak, akkor hogyan kaphatná meg az óceán végtelenségét? Az óceán mindig készen áll rá, hogy te fogadd őt. De ha te nem vagy hajlandó odaadni a cseppet, ami te vagy, az óceánnak, akkor hogyan válhatnál az óceánná?

A napfény mindenki számára van. De ha csukva tartom az ajtóimat és az ablakaimat, akkor nem fogok tudni hozzájutni. A Legfelsőbb minden egyes emberre folyamatosan árasztja végtelen Fényét, végtelen Békéjét és végtelen Üdvösségét. De ezeket a dolgokat csak a Legfelsőbb iránti szeretetünknek és a Legfelsőbb iránti szükségünknek megfelelően kapjuk meg.

A nagy spirituális Mesterek sok dolgot tesznek feltétel nélkül az emberiségért. Ide-oda mennek beszédeket és meditációkat tartani, de hány ember jön, hogy kapjon tőlük? Békekoncerteket adok, verseket írok, festek és rajzolok. Sok-sok dolgot teszek, amit nem kell csinálnom. Sri Krisna azt mondta, hogy az Isten-megvalósítás után nem kell semmi mást tenni. Ezen dolgok közül, amit teszek, egyik sem fogja növelni Isten-megvalósításomat. De csak azért írok, festek, adok koncerteket, és teszem ezeket az egyéb dolgokat, hogy másokat ösztönözzek.