Ha emberi elménkkel, emberi értelmünkkel, emberi bölcsességünkkel vagy érzékelésünkkel próbáljuk magunknak ezt a kérdést megválaszolni, akkor mindig tévedni fogunk. Életünkben olyan sok elbátortalanító és elkedvetlenítő tapasztalattal találkoztunk. Ha az elmében élünk, azt gondoljuk: „Ezt és ezt nem sikerült elérnem, és még nem nőttem ilyenné vagy olyanná.” Az úton a célomig hibák millióit követtem el. Hogyan tarthatom magam akkor Isten gyermekének?”
De ha válaszunk a szívből jön, akkor azt mondjuk: „Én csak Szeretett Legfelsőbb Uramé vagyok, Ő az én szívem törekvése, Ő az életem felismerése, Ő az én Mindenem.” Ekkor elménket nem használjuk, hogy megmérjük és korlátozzuk a Teremtőt, akit mi a Transzcendentális Énnek hívunk. Szívünket használjuk, hogy érezzük saját Legmagasabb Részünket – amely egyszerre a mi Transzcendentális Mélységünk és Univerzális Terjedelmünk –, hogy kiterjedjünk Benne, és hogy belenőjünk. Tehát ha a tanítványaim a szív édességét, a szív rajongását, a szív önodaadását használva, minden pillanatban meg tudják válaszolni ezt a kérdést: „Ki vagyok én?”, akkor feltétlenül megvilágosodnak és beteljesülnek.From:Sri Chinmoy,Sri Chinmoy válaszol, 5. rész, Agni Press, 1995
Forrás: https://hu.srichinmoylibrary.com/sca_5