Másfelől néhány szülő még egy pillanatra sem imádkozik. Nem azért adják a nevet, hogy gyermekeik spirituálisak legyenek, hanem azért, mert örömet szerez nekik, ha azt mondhatják, a fiuk neve Ráma vagy Krisna. Isteni nevet adnak gyermekeiknek, de hihetetlen dolgokra tanítják őket, amíg felnőnek, hogy sikeresek legyenek azokban a foglalkozásokban, ahol a tudat egyáltalán nem törekszik. Gyermekeiknek az istenek és istennők példaszerű nevét adják, de aztán gyermekeiket a megtévesztés dzsungelébe vezetik, nem pedig az istenség kertjébe.
Amikor spirituális nevet adok egy tanítványomnak, az azért van, mert látom a tanítvány lappangó lehetőségeit és belső képességeit. Látom, ez a személy valószínűleg milyen tulajdonságokat fog előtérbe hozni ebben az inkarnációban. Minden embernek sok isteni tulajdonsága van, de e tulajdonságok egy részének nagyobb valószínűsége vagy hajlamossága van, hogy ebben a megtestesülésben megnyilvánuljon, mint másoknak. Így különböző neveket adok a lélek azon képességétől, hajlandóságától és lelkesedésétől függően, hogy az istenit bizonyos isteni tulajdonságokon keresztül kinyilvánítsák.
Amikor az istenek és az istennők látják, hogy egyes keresők kinyilvánítják spirituális nevük jelentését, nagyon boldogok. De szomorúvá válnak, amikor látják, hogy azok a gyerekek, akiket róluk neveztek el, nagyon istentelen életet élnek, és megszentségtelenítik a nevüket. Bizonyos szülők csak adnak egy spirituális nevet, majd megmutatják gyermekeiknek az utat a pokolba. Ami engem illet, igyekszem előtérbe hozni azokat az isteni tulajdonságokat, amelyeket a spirituális név megtestesít, és segítek a tanítványnak tudatosan kinyilvánítani ezeket a tulajdonságokat.From:Sri Chinmoy,Sri Chinmoy válaszol, 5. rész, Agni Press, 1995
Forrás: https://hu.srichinmoylibrary.com/sca_5