„Ahogy vetsz, úgy aratsz” – ezt mondja nekünk a karma törvénye. De ki inspirált bennünket, hogy vessünk? Ha egy istentelen erő inspirált minket, akkor természetesen valami ártalmas és pusztító dolgot fogunk learatni. De ha a legmagasabb erő, a Legfelsőbb felé tudunk futni, miután egy rossz cselekedetet követtünk el, akkor Ő rögtön a segítségünkre siet majd. A gyermek valami rosszat tesz, de azonnal az apjához szalad, hogy megmeneküljön a tettéért járó büntetéstől. Tudja, hogy az apja meg tudja védeni, mert az apja nagyon erős.
A múlt nem adta meg nekünk, amit akarunk, tehát miért kellene visszatekintenünk? Ha úgy gondolunk a tegnapra, mint karmára, akkor a mára következményként fogunk tekinteni. De ha a ma eredménye nem kielégítő, akkor meg kell változtatnunk a szemléletünket. A mát kell karmának tekintenünk, a holnapot pedig következménynek. Tegnap öntudatlanok, istentelenek, állatiasak voltunk; ma istenien tudatossá és törekvővé váltunk. Így természetesen, karmánk eredményeként a holnap arany hajnala beteljesítő lesz.
A spirituális világban, ha egy törekvő már belső kapcsolatot alakított ki egy nagy spirituális Mesterrel, akkor a legtöbb rossz tettét megsemmisíti a Legfelsőbb végtelen Kegyelme. Ugyanakkor a legtöbb isteni karmikus cselekedete a leggyorsabban fog gyümölcsöt hozni. Ez azért van, mert a Mester képes összekapcsolni a kereső törekvését az isteni Kegyelemmel, ami a Legfelsőbb korlátlan hatalma. Ha nincsen közvetítő tényező, nincs spirituális Mester, akkor a törekvőnek, annak ellenére, hogy jó, isteni dolgot tesz, teljesen ki kell majd várnia, hogy tettének következménye megvalósuljon. Ma vetünk, és aztán várnunk kell az aratásra. De ha a Belső Vezető tudatosan törekszik bennünk, és mi tudatában vagyunk a Belső Vezetőnek, akkor azt látjuk majd, hogy isteni karmánk azonnal gyümölcsöt hoz.From:Sri Chinmoy,Életfalevelek, Agni Press, 1974
Forrás: https://hu.srichinmoylibrary.com/ltl