Isten eredeti célja, hogy egyesítse a lelket és a testet, nagyon világos. A test a szentély, a lélek pedig az istenség. A test az erőd, a szellemi templom, és a testben a lélek lakozik. A lélek a fény áradata, és ez a fényáradat végül megvilágosítja a fizikai testben levő töméntelen tudatlanságot. Amikor törekszünk, amikor mélyen befelé megyünk, a fizikai létezést, a fizikai testet valójában a lelken belül látjuk. A lélek kapcsolatban van a Legfelsőbbel, az Abszolúttal, a Mindent-Áthatóval, a fizikai azonban jelenleg nincs; a fizikai korlátozott, nagyon korlátozott. Amikor a korlátozott tudatban maradunk, úgy érezzük, hogy a lélek van a testen belül, és a lélek nagyon apró. Egyesek azt mondják, hogy akkora, mint a hüvelykujj. Szentírásaink azt mondják, kisebb, mint a legkisebb, és ugyanakkor hatalmasabb, a leghatalmasabbnál. Sok különféle elgondolás létezik a lélekről. A legmagasabb Igazsággal való egységünk alapján láthatjuk a lelket formával és ugyanakkor forma nélküli állapotban is.
A lélek és a test egyesítésének célja, hogy mind a belsőt, mind pedig a külsőt beteljesítsük. Belül van a lélek, kívül pedig a test. Ha nincs belső, akkor a külső vakon fog cselekedni. Másfelől pedig, külső nélkül a belső béna lesz; egyáltalán nem tud működni. Isten célja tehát a lélek és a test egyesítésében az, hogy Önmagát isteni módon élvezze, mind belül, mind pedig kívül. Ellenkező esetben soha nem lesz tökéletes, mert a tökéletesség belül is és kívül is van.From:Sri Chinmoy,Az Örökkévalóság Lélek madara, 1. rész, Agni Press, 1974
Forrás: https://hu.srichinmoylibrary.com/esb_1